A honlapunkon cookie-kat használunk, hogy minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked.
Menü

Bhagavad Gítá

Ár:
3.490 Ft
Cikkszám: 101075
Átlagos értékelés: Nem értékelt
Gyártó:
Elérhetőség: Nincs raktáron
Szállítási díj akár: 826 Ft
Házhozszállítás várható dátuma: 2019. január 28.
Az Édes Abszolút Rejtett Kincse. India Bibliája, az Isteni Ének.
Mennyiség:

Leírás és Paraméterek

Az Óind Bhagavad-gítát, a vallásfilozófiai értekezések között is a legkiválóbbnak tekintik, ezért a művet ismerő világhírű tudósok méltán, a Kelet Bibliájának hívják. Nyelvezete egyszerű és édes, hangulata ünnepélyes, mindenre kiterjedő és elmélyült, gondolatai tömörek, világosak és tárgyilagosak, logikája pedig hibátlan és felfogható. A Gítá cselekvés a lustának, bátorság a félelemmel telinek, remény a reményvesztettnek és új élet a haldoklónak. Egyesít és magába foglal minden szintet, legyen az forradalmi újításra törekvő, ezoterikus, le­mondás párti, felszabadulásra vágyó, vagy a teizmus tel­jességét kutató.


TARTALOMJEGYZÉK

A magyar kiadás előszava

A szerző előszava

Univerzális forma

A gáyatrí-mantra és bensőséges jelentése

Invokáció

 

Első Fejezet:  A hadak szemléje

Második Fejezet: A lélek természete

Harmadik Fejezet: A cselekvés ösvénye

Negyedik Fejezet: Az isteni tudás ösvénye

Ötödik Fejezet: Az isteni harmónia ösvénye

Hatodik Fejezet: A meditáció ösvénye

 

Hetedik Fejezet: A Legfelsőbb megértése relatív és abszolút síkon

Nyolcadik Fejezet: Az abszolút szabadság ösvénye

Kilencedik Fejezet: A rejtett kincs

Tizedik Fejezet: A nagyszerű kincs

Tizenegyedik Fejezet: Az univerzális forma látványa

Tizenkettedik Fejezet: Az odaadás ösvénye

 

Tizenharmadik Fejezet: Az eleve uralkodó és az eleve uralt

Tizennegyedik Fejezet: Az anyagi természet kötőerőinek háromrétű felosztása

Tizenötödik Fejezet: A Legfelsőbb Személy

Tizenhatodik Fejezet: Az istenes és az istentelen természet

Tizenhetedik Fejezet: A hit háromrétű felosztása

Tizennyolcadik Fejezet: Az isteni szabadság végső célja

 

Függelék 
 

Gítá-máhátmya - a Bhagavad-Gítá dicsősége

A szanszkrit versek mutatója

Szójegyzék

Szanszkrit kiejtési útmutató


OLVASSON BELE!

A Gítá cselekvés a lustának, bátorság a félelemmel telinek, remény a reményvesztettnek és új élet a haldoklónak.

Amikor a szív nyitott, hajlamos dalra fakadni és az ezoterikus költészet ihletettségében feloldódni. A Rig-védábantalálható öt, Visnu Istenhez ajánlott himnusz már korán kivirágzott a bölcsesség vaisnava fáján. Sok évszázad telt el, mire a vaisnavizmus következő, igazán nagy műve napvilágot látott. Ez a Bhagavad-gítá „Az Úr éneke", az összes jóga mű közül a legnépszerűbb, beleértve Patanjálí Jóga-szutráit is. Jelenleg ismert szanszkrit formáját mintegy 2500 évvel ezelőtt alkották meg, ám ennél is jóval öregebb. A jóga misztikusainak számtalan nemzedékét ez ösztönözte arra, hogy a Gítá hangulatát idéző vallásos műveket állítsanak össze, mint az Álvárok és a Baulok költeményei, a Bhágavata-purána és a Gítá-góvinda. A Bhagavad-gítá más költők számára is alapul szolgált hasonló jellegű didaktikus énekek megírásához. Több mint száz szanszkrit gítá ismeretes. Így például az Anu-gítá (aMahábháratában található eredeti Bhagavad-gítá összefoglalása), egy Uddhava-gítá (a Bhágavata-puránábaágyazva), egy Ganésa-gítá (Ganésa, az elefántfejű istenség tiszteletére), és a Ráma-gítá (RámaVisnu inkarnációja tiszteletére). Elmondható tehát, hogy nincs az indiai lelki irodalomban még egy olyan mű, amely akkora népszerűségnek örvendhetne, mint a Bhagavad-gítá. Örökérvényű tanítása nem csak az idő misztikus távolába vesző, ősi szenteket érintette meg, hanem  korban, újra és újra magára irányította a lelki fejlődésre, megértésre vágyó kutatók minden érdeklődését, egyszerű nyelvezetbe bújtatott, ám mégis megfoghatatlan bölcsességével. A szanszkrit nyelvű lelki írások alapvető sajátossága, hogy nem szándékoznak matematikai pontossággal kifejezni tartalmukat, minden olvasónak a saját szintjén adva meg az értelmezés lehetőséget a tanítás befogadásra. Ez alól nem képez kivételt a Bhagavad-gítá sem. Minden kutató megtalálja benne azt az igazságot, amelyet képes befogadni, megérteni. Ezt a sokszínűséget, sokoldalúságot a nyugati tudomány általában a mű hiányosságaként tartja számon, filozófiai lövészárkokat ásva a Gítá egyre mélyülő, egyre fennköltebb fejezetei közé. A bölcs olvasó azonban erényt kovácsol e fokozatosságból és biztosan halad végig a tanítások lépcsőfokain, melyek csúcsát Maga az elbeszélő Édes Abszolút, Srí Krisna határozza meg: „Hagyd fel szívedben a vallás minden változatát, és add át magad kizárólag Nekem! Ez minden kincsem közül a legrejtettebb (18.66)." Ha az előttünk élt mesterek nyomdokait kutatjuk, gyönyörű filozófiai színskála tárul elénk: Bála Gangádhara TilakaSrí Aurobindo vagyMahátmá Gandhi a karma-yoga szemszögéből írtak magyarázatot a műhöz, Srímat Sakarácárya vagy Srí Madhusúdana Sarasvatí a jnána-yoga (a transzcendentális tudás) szemüvegén keresztül alkották meg műveiket, míg a vaisnava tanítók, Srímad RámánujaSrímad Ánandatírtha Madhva vagy a középkori Srí Srídhara Svámípáda abhakti-yoga, az Isten felé irányuló szeretetteljes odaadás ihletettsége által inspirálva magyarázták a Bhagavad-gítát. Az istenszeretet fenségét hirdető magyarázataik szellemi talajából nőtte ki magát, a Rádhárání és Krisna együttes megjelenéseként tisztelt Caitanya Maháprabhu által elhintett mag: az Istennel való bensőséges, szerelmi viszony minden tanításon túlmutató valósága, melyet Sríla Visvanátha CakravartíSríla Baladeva Vidyábhúsana vagy a 19. század végén, 20. század elején élt, gaudíya-vaisnavizmusnak új lendületet adó Bhaktivinoda Thákura fogalmazott meg Gítához fűzött költői magyarázatában. Ezt a lelkületet követi a jelen kiadás eredeti fordítója, Sríla Bhakti Raksaka Srídhara Mahárája is, akinek egyetlen célja az istenszeretet (krisna-prema) minden egyéb emberi értéken (artha - anyagi gyarapodás, dharma - vallásosság, káma - érzékiség és moksa - felszabadulás) túlmutató magasztos dicsőítése. Elmélyült meditációiban ihletett sorait nem a nyelvészeti pontosság vezérelte, hanem az istenszeretet eksztázisa, amely nincs tekintettel intellektuális befogadóképességünkre, kizárólag a szívünkhöz szól, felfedve számára az Édes Abszolút Rejtett Kincsét, melyet megízlelve a lélek nem képes többé mással foglalkozni, csak minden rasa kútfőjével, magával Istennel, Srí Krisnával, a Valósággal, a Gyönyörűvel.

Gítá cselekvés a lustának, bátorság a félelemmel telinek, remény a reményvesztettnek és új élet a haldoklónak. Az embert hite határozza meg, ezért hatalmas a különbség a különböző ösvények és azok céljai között. A Bhagavad-gítá maga a tárgyilagos összehasonlítás, s ily módon leleplezi és lefegyverezi azokat, akik zavart keltenek a minden ösvényt és minden célt egynek tekintő, „minden egy" filozófia kotyvalékával.

Egyesít és magába foglal minden szintet, legyen az forradalmi újításra törekvő, okkultista, lemondás párti, felszabadulásra vágyó, vagy a teizmus teljességét kutató. Az ateisták durván kidolgozatlan elméleteitől a legemelkedettebb szentek magyarázatáig, minden filozófia megtalálható ebben a könyvben, teljes következetességgel, világosan megkülönböztetve. A gyümölcsökért dolgozók (karmík), a tudás művelői (jnánik), ayogík és az Úr hívei egyaránt megtalálják filozófiájuk lényegének átfogó és világos leírását, ezért mindannyijuk nagyra értékeli e művet. A Vedák lényegi tanításai, az árják Upanisadjai nyíltan kifejésre kerülnek, de egy kicsit tüzetesebb vizsgálat után a nem árja (tantrikus) tanítások magva is fellelhető a szövegben. A Bhagavad-gítátartalmát vizsgálva, azt találjuk, hogy a tudat, bölcsesség általi megtisztulásból, az írások által előírt kötelességek haszonleső törekvések nélküli végrehajtásából születik, és az önvaló megismerésében éri el tetőpontját, ami az abszolút tudás, vagy isteni magvalósítás. Teljesen kifejlődve, ez a megtisztult, szeplőtlen felfogás a kristálytiszta tudatosságú szerető szolgálat kutatásában éri el tetőfokát, az isteni önfeledtség birodalmában. Jelen cikk szerzőjének húsz évvel ezelőtt megadatott az a szerencse, hogy kisinasként részt vehetett a szentéletű mester és egyben fordító B. A. Náráyan Svámi oldalán, Sríla Bhaktivédanta Prabhupáda eredeti Bhagavad-gítájának első magyar nyelvű kiadásában. Őszintén reméljük, hogy az angol nyelven már méltán világhírű jelen kiadás, melynek címe „Az Édes Abszolút Rejtett Kincse" épp olyan sikeres és kedvelt lesz a filozófiát, a brahmanikus, lelki gondolkodást kedvelő magyar olvasók körében, mint az első. A szerző Sríla B. R. Sridhara Svámi a modern India (Sríla Bhaktivedanta Prabhupáda mellett) legismertebb filozófusa és lelki mestere, közismert ihletett, egymást inspiráló öt évtizedes barátságuk, testvéri szeretetük Sríla Prabhupádával.

Méret 165 X 240 mm
Oldalszám 560
ISBN 963943616X

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Írd meg a véleményed



Megjegyzés: A HTML-kód használata nem engedélyezett!
Értékelés: Rossz Kitűnő


Keresés